Az ajándék

25.rész


Lassan eljön a egyéves évfordulónk Olivérrel.És nem tudom mit vegyek nekimert pénzem meg nincs sok.Anyuék szoktak hónap elején küldeni pénzt,de azt elköltöm az eltartásomra.
-Kellene keresnem valami munkát.-turkáltam idegesen ebédemben.
-Miért akarsz hirtelen dolgozni?-lepődött meg Sziki az asztal másik felén.
-Nincs sok pénzem és most jön az egyéves évfordulónk Olival.Kevés pénzből nem tudok neki jót venni.
-És mire gondoltál?
-Nem tudom,de nekem bármi jó.
-Mi lenne ha a háttértáncosunk lennél.
-Áh,én nem vagyok a színpadra termett fajta.
-Miért,ha tudsz táncolni akkor már az vagy,nem?
-Nem azzal van baj.Más dolog....De amúgy jó volt még anno a BTS-el színpadra állni.
-Akkor meg?Majd én szólok Bennynek jó?-mosolygott aranyosan.
-Na jó.-mondtam egy sóhaj kíséretében,mire ő felpattant és elment,gondolom Bennyhez.Befejeztem az ebédem,de most nem volt kedvem elmosogatni.Elindultam a szobámba,de valaki megállított.
-Beszéltem Bennyvel.-vakított el 100 wattos mosolyával.-Azt mondta beállhatsz,de ne adjátok a többi lány tudtára,hogy együtt vagytok.
-Ez nagyon jó hír.Annyit csak kibírok.
-És tudod mi a legjobb?
-Na mi?-kíváncsiskodtam.
-Hogy azt is megpróbálja elintézni,hogy együtt tudjatok táncolni.
-Jaj,de imádlak titeket!-borultam nyakába,amitől éreztem,hogy meglepődik,de viszonozta ölelésem.
-Kit imádsz és miért?-szólalt meg hirtelen Olivér mellettünk,mire azonnal szét rebbentünk.
-Képzeld,Sziki elintézte Bennynél,hogy a háttértáncosotok legyek.
-De jó!Még több idő veled.-kapott fel hirtelen.-De nem lesz baj...azzal?-suttogta utolsó mondatát.
-Remélem nem,de egy baj van...Hogy a többi lány nem tudhat a kapcsolatunkról.
-De miért?-játszotta a gyereket.
-Hát ha ők megtudják,akkor mindenki és akkor az egész média...
-De utálom a médiát.-morgott az orra alatt.-És miért lettél hirtelen a háttértáncosunk?
-Hát pénzre van szükségem,hogy vegyek neked valami szépet.
-Az én ajándékom már megvan.Csak még kell a beleegyezésed.
-Az meg minek?-értetlenkedtem.
-Mert ez olyan dolog ami mindkettőnknek lesz.De többet nem mondok.-kacsintott.
-Gonosz.-ő csak elmosolyodott és gyors puszit nyomott számra.
-Alig várom,hogy veled dolgozzak.
-Én is.

Két nap múlva már azt mondták beállhatok.Mivel már majdnem az összes táncukat tudom nem volt nehéz bekapcsolódni.A lányok is kedvesek voltak velem.Benny tényleg elintézte,hogy Olivérrel táncoljak.De azért bevallom,nagyon rossz volt nélküle.Vagyis ott volt és beszéltem is vele sokat,de rossz volt,hogy ne érintsem meg,ne bújjak hozzá,de főleg a csókja hiányzott...
-Mit érzel Olivér iránt?-huppant le mellém Ágota aki a legszimpatikusabb volt a lányok között.
-M-mi?Semmit,csak simán barátok vagyunk.-hirtelen azt se tudtam mit válaszoljak.
-Akkor örülök.-mosolyodott el.
-Miért,tetszik?-ijedtem meg.
-Igen nagyon.-vörösödött el.-És szerintem ő is érez valamit irántam.
-Ezt honnan veszed?-lehet kicsit bunkónak hangzottam,de nem érdekel.
-Mielőtt te jöttél volna, én táncoltam vele és nagyon jó volt.Amennyire csak tudott,simult hozzám.-Hogy mi van?!Ezek így táncoltak?Ezt nem hiszem el...
-Bocs,de most megyek,mert szomjas vagyok.-álltam fel-Majd még beszélünk.-intettem neki.Megkerestem Olivért amilyen gyorsan csak lehetett.Meg is láttam,éppYaOu-val beszéltek valamiről.Se szó,se beszéd megragadtam a kezét és húztam magam után a WC-be.
-Mi van közted és Ágota között?-dőltem neki a mosdónak.
-Az ég világon semmi.-mentegetőzött.
-Állítólag amennyire csak tudtál simultál hozzá tánc közben.-idéztem Ágota szavait.
-Ugyanúgy táncoltam vele is,mint veled,sőt.Hozzád sokkal jobban szeretek "simulni".
-Ő azt mondta,hogy szerinte te is érzel valamit iránta.
-Miért tetszek neki?-lepődött meg.
-Igen...azt mondta nagyon...-hajtottam le fejem.
-Jhaj te...-jött oda hozzám és egyik kezével simogatta az arcom.-Soha nem cserélnélek le holmi háttértáncosra.
-Hát remélem is.-mosolyodtam el.Gyengéden megcsókolt,de hamar elkezdte falni ajkaim.Csókjában vágyat éreztem,nagyon erőset.Tudtam ez mit jelent.Egy gyors mozdulattal felültetett a mosdóra és lábam közé helyezkedett.
-Ne itt...-szakadtam el tőle kuncogva.
-Miért?Extrém helyeken a legjobb.-vigyorgott gonoszul.
-De nincs is nálad...
-De van,mindig van nálam.Nem vetted eddig észre?
-Nem te kis bolond.
-De ezért szeretsz.-tapadt újra párnáimra.Nagyon fura volt a WC-ben csinálni,a megszokott ágy helyett.Nem mintha már olyan sokszor csináltuk volna...
-Szokj át tablettára.-törte meg a csendet lihegve.
-Miért?Sokba kerül a gumi?-mosolyodtam el.
-Hát ja....A kis Oli nem keres ám annyit mint a nagyok.
-Nem?-lepődtem meg-Azt hittem mindenki ugyanannyit kap.De azért gondolom így is többet keresel,mint egy átlag ember.Na most menj mert aztán még késni fogsz.-nyomtam egy puszit szájára.Felhúzta nadrágját és egy pillanat alatt eltűnt.Pár perc múlva utána mentem,hogy ne legyen feltűnő,hogy egyszerre megyünk be.
-Bocs,hogy késtem...-toppantam be a táncterembe.
-Pont most akartunk megkeresni.-szólalt meg Benny.
-Csak szomjas voltam és sokat ittam.-legyintettem.
-Aha szomjas...-tátogta messziről Olivér,mire mindketten elmosolyodtunk.
A próbák segítségével kerestem pénzt és tudtam Olivérnek szép ajándékot venni.Aznap reggel hamarabb keltem mint Ő,így egy ideig csak néztem ahogy édesen szuszog mellettem.Nem bírtam ki,hogy ne simogassam meg arcát.De sajnálatos módon felkelt rá.
-Jó reggelt!-köszöntem neki,mikor még a szemei csukva voltak.
-Neked is szerelmem.-mosolyodott el.Én fülig pirultam,mert még sose hívott így.-Mi az,meglepődtél?-nyitotta ki szemeit?
-Hát igen,még sose hívtál így.
-Én csak kimondtam az igazat....Jaj,és boldog évfordulót.-csókolt meg lassan és hosszan.
-Neked is.-mosolyodtam el,miután levegő hiány miatt szét szakadtunk.
-És mit kapok?-csillantak fel szemei,mint egy kisgyereknek.
-Csukd be szemed,és megkapod.-azonnal lehunyta szemeit én pedig kimásztam az ágyból és elővettem a szekrényemből az ajándékot.Magam elé tartottam az óriási ajándékot ami elfoglalta a fél szekrényem.
-Kinyithatod.-szólaltam meg miközben még kicsit közelebb mentem.Kinyitotta szemeit és tátott szájjal nézte a macit a kezemben.Egy óriási medvét fogtam,amelyen egy póló,amin az egyik kedvenc képem van vele.
-De édes~ -szorongatta az ágyon a macit.
-Tetszik?-feküdtem vissza mellé.
-Nagyon.Köszönöm!-lehelt csókot párnáimra.
-És én mit kapok?
-Mondtam,hogy kell a beleegyezésed...-bólintottam-És akkor beleegyezel?
-Attól függ mibe.
-Hát,hogy csináltatunk egy ugyanolyan tetoválást.Mit szólsz?-vigyorgott édesen.
-Nagyon tetszik az ötlet.-mosolyodtam el én is.Ez örökké össze fog vele kötni.
-Akkor találj ki valami jó kis angol szöveget.
-Ja,mert te meg az "english" külön világ vagytok.-kezdtem el nevetni.
-Az "engrish".
-Nem kicsim,az "english"-simogattam meg a kezét.
-Totál hülye vagyok.-nyomta fejét a párnák közé.
-Áh nem,csak egy kicsit.-nevettem még mindig.-Na,de akkor legyen mondjuk....az,hogy örökké a tiéd?
-Az,hogy van angolul?-vette ki fejét a párnák közül.
-Forever yours.
-Ez tetszik.-mosolyodott el.-És hova csináltassuk?
-Szerintem ide.-mutattam a csuklómra.-Itt nem látni annyira.
-Oké,ebéd után indulunk.-Még hemperegtünk az ágyban utána lementünk ebédelni,de senkinek se mondtuk meg,hogy hova megyünk.A szalonban egy Cat nevű,amerikai lány szolgált minket ki,akit még valahogy Sziki mutatott be Olivérnek.
Először fájt ahogy csinálta a tetoválást,de egyre jobban enyhült,a végén már csak bizsergett a bőröm a tű alatt.Miután kész lett a fekete tinta körül még piros volt a bőröm,úgy ahogy Olivérnek is,de meg érte a fájdalmat,mert ez örökre össze köt minket.Akkor is ha meghalunk....