Első nap Magyarországon.

1.rész

Ma olyan gyorsan pakoltam, mint eddig soha életemben.Nyári szünet van,habár a sulinak is vége örökre. Végre. Nem tudtam hamarabb felkelni.Mindenki nyugodt körülöttem, csak én vagyok sietésben, mivel csak én utazok.
-Irány Magyarország!-mondtam vidáman és egy kicsit lihegve.Ez volt az a jelszó amire mindenki felugrott és elindultunk.Az autópályán megyünk egyenesen Londonba. Másodszor fogok repülőn utazni, de akkor is félek. Időben a repülőtérre értünk. Utolsó ölelés.
-Minden nap, gyere skype-ra!-mondta a testvérem miközben elbőgte magát-Azt hittem én fogok elköltözni hamarabb.-kezdett el nevetni Kriszti.
-Minden na felmegyek nyugi, de ne ijedjetek meg ha a híd alól jön a hívás.-mindannyian elkezdtünk nevetni.
-Na, sziasztok!-köszöntem el, majd elbőgve magam.
-Vigyázz magadra!-kiabált apu utánam. Utoljára hátra néztem mosolyogva, és elindultam egy fényes élet felé.

*****

Életemben nem utaztam ennyit mint most.A magyar repülőtéren várt  
rám Roxi, azaz a legjobb barátnőm. Egy egész évig együtt jártunk suliba. Nem értettem hogy miért abba a lepukkant egyetemre jött.
-Szia Dorina!-köszöntött 100 vattos mosollyal- Olyan lassan telt el az idő amíg nem voltál itt.-Amíg egy suliba jártunk legjobb barátnők voltunk.A harmadik évünket jártuk együtt. Unalmas volt mikor nem volt ott.Kimentünk és ott állt egy autó.Peti állt mellette, alias Sziki.
-Na végre megjöttél!-nézett rám megkönnyebbülten.
Neked is szia Sziki.-mentem oda hozzá a csomagjaimmal-Nem is ölelsz meg?-majd közelebb lépett és olyan erősen szorított magához, hogy alig kaptam levegőt.
-Szi....Sziki.....nem....kapok.....leve....gőt.....-mondtam ibolya lila fejjel.
-Jaj bocs fájt?-kérdezte kuncogva.
-Hehe, nem kicsit se...
Szikit is elég jól ismertem, ő is ott lakott kint Roxival amíg ő ott tanult.Sokszor voltam náluk.Én ültem be először, de gyorsan utánam beültek ők is.Hajtottunk Sziki háza felé, ahol a többi ByTheWay tag is lakott. Gyorsan oda értünk. Kiszálltam és ránéztem az óriási házra.
-Wow...-csodálkoztam tátott szájjal a nagy házon.
-Nagy?-kérdezte Roxi,nevetve tőlem.
-Kb. kétszer akkora mint a én házam.
-A te házad?Nem a szüleidé?-kérdezte nevetve Sziki, közben mentünk be az ajtón.
Megjöttünk!-kiabált Sziki a fiúknak.
-Szikii!!!-kiáltott az emeletről egy fiú hangja.
-Már megint mi van?-kérdezte unottan és kicsit kiabálva Sziki. Ekkor jött le Olivér a ByTheWay mókamestere.
-Mikor jön az a....-ekkor elakadt a szava, és engem nézett.  
-Sz-szia...- mondtam kicsit félénken, pedig imádtam ahogy rappel.
-Te vagy az a csaj aki most költözik ide?
-Nem,most szedtek fel az utcáról!-mondtam kicsit felemelt hangon. Ekkor Oli elkezdett nevetni, és én is.
-Oké, vicces vagy, bírlak.
-Köszi, azt hiszem...
-Oli elviszed őt és a csomagjait a szobájába?-kérdezte Sziki Olitól.
-Persze, úgyis ott van az enyém mellett. Gyere...ő....- És megint elakadt a szava.
-Dorina.-mondtam határozottan.
-Hmmm... szép név!-mondta miközben elindult felfelé.
-Köszi,megint,azt hiszem.-és mentem utána.
-Ebből baj lesz...-mondta féltve Sziki.
-Mer'hogy?-kérdezte kíváncsian Roxi.
-Láttam Oli szemeit, és folyton a haját igazgatta.
-Szóval tetszik neki...-mondta ki határozottan Roxi.
-Segítünk rajtuk?-kérdezte Roxitól Sziki.
-Szerintem nem kell, Dorina így is szereti Oli-t ahogy rappel, ahogy táncol, ahogy beszél....
-Oké, oké értettem....-mondta Sziki, hogy hagyja abba Roxi a felsorolást.-Nem vagy éhes?
-De, csináljak egy kis nutellás kenyeret??
-Uuuh azt most nagyon megenném.-mondta Sziki és elkezdett korogni a gyomra.-De gyorsan kész legyen ám!..........